A Starbucks után szétnéztünk a könyvesbolt gyerekrészlegén, és én találtam egy kis laptop asztalkát. Mondtam is a nagyinak, hogy majd ezért alkalomadtán visszajövök, hogy megvegyem, erre mondta, hogy megveszi ő nekem, mert úgyis van 10% kedvezménye. Mondom oké, legalább én is jobban járok. Nézelődtünk kicsit, majd a nagyi vett a gyerekeknek pár játékot, és nekem a laptop asztalkát. A kocsiban oda akartam adni neki az árát, de közölte, hogy hagyjam csak, ez az ő welcome ajándéka nekem. Wow, gondoltam magam, és persze nem győztem megköszönni. Csak jófej ez a nagyi. :)
Délután felvettem a suliból a nagyobbik gyereket, majd itthon játék következett. Este a szokásos volt, vacsi a gyerekekkel és a szülőkkel, és sok-sok beszélgetés.
Késő este érkezett meg a területi tanácsadóm, hogy csekkolja élek-e még, és minden rendben van-e. Először elbeszélgetett velem, hogy hogy érzem magam, milyen volt az orientáció, stb, majd a szülőkkel is privátban, és végül mind együtt. Semmilyen probléma nem hangzott el - ennek nagyon örültem. :-) Kaptam egy kis ajándékot is a tanácsadótól:
Elmondta újra, hogy miből áll a szerződésem, és egyéb fontos dolgokat, amit amúgy mindenki tud. Majd közölte, hogy feltétlen részt kell vennem a szerdai terültei találkozón. Eredetileg nem akartam rá elmenni, de annyira erősködött, hogy beleegyeztem.
Szerdán a reggel ismét a szokásos volt, elvittem a gyereket suliba, és délelőtt elvoltam a másikkal. Időközben kicsit tudtam cseten beszélni egyik kedves barátnőmmel, aminek nagyon-nagyon örültem, mert nem tudtam vele beszélni mióta kijöttem. (((I miss you Momszííííí!!!)))
Fél 12 körül megérkezett a nagyi, és elmentek a kicsivel orvoshoz. Én addig bőven tudtam beszélni a családommal, ami nagyon jó volt. :-)
Délután elmentem felvenni az iskolából a nagyobbik gyereket, majd vittem orvoshoz. Elég nehéz volt odatalálni, a GPS megint bevitt a dzsindzsásba, de a lényeg, hogy időben odaértünk.
Miután hazajöttünk, egy kicsit elvoltam a gyerekekkel, majd megvacsoráztunk, és már rohantam is a területi találkozóra. Nagy nehezen odataláltam. A parkolóban összefutottam egy német lánnyal, vele elbeszélgettem kicsit. Ahogy megérkeztünk a helyszínre, épp nagy kajálás volt, hát csatlakoztam én is. Csak egy kis gyümölcsöt ettem, mert előtte már itthon vacsoráztam (lazacot és kuszkuszt!!!).
Aztán végig kellett hallgatnunk egy végtelen unalmas előadást arról, hogy hogyan fenyítsük a gyerekeket. Szerencsére relatíve rövid volt az előadás, így utána volt idő kicsit ismerkedni. Megismerkedtem egy nagyon aranyos lengyel lánnyal, akivel egy terültei csoportba tartozunk, nagyon jófejnek tűnik. :-)
Rajta kívül még megismerkedtem egy pár lánnyal, kicsit beszélgettem velük, majd leléptem haza, mert már elég késő volt. Ahogy hazaértem, jó hosszan elbeszélgettem anyukával. Kérte, hogy értékeljem az itt töltött 2 hetemet, én is kértem, hogy mondjon véleményt rólam, stb. Nagyon jó volt így beszélgetni vele. Host apuka nem volt itthon, így nem zavart minket. :-)
Beszélgettünk arról is, hogy szerinte milyen az angolom. Azt mondta, hogy már ebben a 2 hétben nagyon sokat fejlődött, és hogy úgy látja, hogy a nyelvtan nagyon jól megy, csak a szókincsemet kellene bővíteni. Hát én meg fordítva látom, de biztos neki van igaza. :-)
Este nagyon későm jöttem le a szobámba, és már akkor elkezdtem írni ezt a bejegyzést, mert félek, hogy elfelejtem mik történtek, de a közzététel várat magára... :-)
Csütörtökön napközben ismét csak nem sok említésre méltó dolog történt. Délután elment a nagyi haza, ezért holnaptól egyedül leszek a gyerekekkel. Jeeeeejjjj.... Szerencsére hétfőn már a kicsinek is kezdődik az iskola, szóval sokkal több lesz a szabadidőm, csak a pénteket kell kibírnom.
Este én csináltam egyedül vacsorát a gyerekeknek, és megették amit készítettem! Szóval nagy hurrá! :-D
Kicsit később a szülök is hazaértek. Ők is megkajáltak, majd leléptem anyukával színmintákat nézegetni, hogy milyen színűre fessék a játszószobát. Válogatás után anyuka meghívott egy teára - merthogy azt választottam - egy Cosi nevű étterembe. Jól elbeszélgettünk közben. Jó kis program volt. :-) Ahogy hazaértünk, feltettük a falra a kiválasztott színmintákat, és kb fél órán át nézegettük, de mivel este volt, és látni kell nappali fényben is, nem jutottunk döntésre. Anyuka nagyon aranyos volt, legalább kétszer megköszönte, hogy elmentem vele, pedig azt hiszem én tartozom jó nagy köszönettel neki, hogy ennyire rendesek velem. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése