2012. október 7., vasárnap

Suli, shopping, Natural History Museum

A szombatom (okt. 6.) a már jól megszokott módon azzal indult, hogy reggel mentem suliba, majd egy kellemes 4 és fél óra múlva vége lett az órának. Megkaptuk a múltheti teszt eredményét, és hát nem vagyok éppen megelégedve az eredményemmel (csöppet maximalista vagyok), de azért nem lett rossz. Csatlakozott hozzánk egy új osztálytárs is, egy lány Kolumbiából. Ö is au pair, és relatíve közel lakik hozzám, aminek nagyon örülök, mert nagyon aranyos lány. Vele együtt már összesen heten vagyunk a csoportban, mindannyian au pairek, és mindannyian más-más országból. Ennél csodásabb már nem is lehetne. :-)
Óra után a német és a kolumbiai lánnyal elmentünk a sulival szemben lévő Starbucksba beszélgetni, ismerkedni és lazulni kicsit. Végre kipróbáltam a Pumpkin Spice Lattét (nem tudom mi ennek a magyar fordítása, talán tökös fűszeres tejeskávé?, bár ez eléggé magyartalan, na mindegy), és azt kell hogy mondjam, hogy nem volt rossz. Nem mondom, hogy még egyszer megvenném, de nem volt rossz. :-) Kávézás közben jót beszélgettünk a lányokkal kb 2 órán keresztül, utána betámadtuk a közeli CVS-t, ahol vettünk ezt-azt, majd hazafelé vettük az irányt. A német lányt hazavittem, és én is hazajöttem egy pár percre, hogy egyek valamit, és az a meglepetés fogadott, hogy apuka végre hazaért az üzleti útjáról. Épp pihenni próbált, én meg felébresztettem szegényt, és ha már úgy alakult, jól ki is faggattam merre járt és milyen volt az útja. Közben ettem is valamit, majd indultam a plázába, hogy a halloween jelmezemhez megvegyem az "alapanyagot". Mikor indultam volna, anyuka épp akkor ért haza a gyerekekkel, és gyorsan a kezembe nyomott egy új telefont, hogy mostmár ez az új telóm. Ugyanolyan mint eddig volt, csak eggyel újabb verziója. Nekem annyira nem tetszik, eddig sem tetszett, de telefonálni és sms-t küldeni lehet vele, és ez a lényeg.
Ezután végre tényleg elindultam a plázába. Először csak körbenéztem, majd vásároltam ezt-azt. Ez a végeredményem:


Vásárlás után hazajöttem, és apukától kaptam egy kis ajándékot, amit nekem vett az üzleti útján:

Csoki, mert mindenki tudja, hogy azt nagyon szeretem :-D

Utána végre megnyitottam az online banking-em, netezgéltem, üzeneteket küldtem, szóval semmi érdekes nem volt a továbbiakban.  

Vasárnap (okt. 7.) reggel elindultam DC belvárosába, hogy találkozzak egy magyar kolleginával, aki DC-től kb fél órányira lakik, és egy hónappal korábban jött ki Amerikába mint én.
A találka 11-re volt megbeszélve, én oda is értem időben (első alaklom, hogy egyedül metróztam!!!), de a kollegina sajnos késett közel egy órát... Alapvetően ezzel nem is lenne bajom, eléggé türelmes szoktam lenni, de hideg volt, fújt a szél, teljesen átfagytam, és kezdtem megéhezni. Így mikor végre megérkezett, elég ingerült állapotban voltam... Mivel hideg volt, elmentünk a Natural History Museumba, mert én ott még nem voltam, ő is csak futólag, és mindkettőnket érdekelt. Az elején elég sok kitömött állatot láttunk, ami engem nagyon frusztrált, és hát nem ezt vártam, és egyre éhesebb lettem, így elmentünk kajálni. Még szerencse, hogy az amerikai múzeumokban vannak éttermek is. Ettem egy salátát, közben beszélgettünk, majd miután végeztünk az evéssel, folytattuk a múzeumnézést a dínó részleggel.


 dínótojás



 Még azt is megnézhettük, hogy hogyan csinálják meg az igazinak tűnő csontvázakat.

A dínók után végre valami igazán érdekes következett: az ásványok. Elég nagy tömeg volt ott, mindenki ezeket akarta lefotózni:



Nem tudom, hogy ezek eredetiek-e, nem vagyok róla meggyőzve, de szépen csillogtak, az biztos. :-) Persze sokkal több is volt belőlük, ezek csak azok, amik nekem a legjobban tetszettek.
Az ékszerek után az "egyszerű" ásványok következtek:



Ezután hullafáradtan elhagytuk a múzeumot, hogy valahol máshol még igyunk egy kávét és nyugodtan beszélgessünk. Mivel jobb hely nem jutott eszembe, elmentünk az Air and Space múzeumba, ahol egy hatalmas McDonald’s található, és ott kávéztunk. Közben jót beszélgettünk, majd elindultunk mindketten szépen hazafelé.
Összességében egy jó kis napot töltöttünk együtt, bár eléggé döcögősen indult az egész, és már a találkozó leszervezése is hetekbe került, de hát végre összehoztuk, és remélem fogunk még találkozni. :-)

Miután hazametróztam, és hazavezettem a metróállomásról, itthon beszélgettem kicsit a szülőkkel, megvártam, hogy anyuka induljon a reptérre (a változatosság kedvéért most ő utazott el pár napra), kicsit még tiszteletemet tettem, majd elvonultam a szobámba relaxálni, hogy felkészüljek az újabb munkás hétre.

2 megjegyzés:

  1. Tök jó cuccokat szereztél be. :) Úgy szeretem, hogy olyan színesen írsz. Nem a betűkre értem, hanem úgy komplett a bejegyzésekre. :)
    Az új magyar kollegina vezet blogot?
    További szép hetet kívánok Neked! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Évi!
      Örülök nagyon, hogy tetszenek az írásaim. :)
      A kolleginának is van blogja, legalábbis említette, hogy van neki, de még a címét is elfelejtettem megkérdezni... Ha megtudom, és megengedi, akkor kiteszem majd a bloglistámra. :)
      Neked is szép hetet! :)

      Törlés