2013. október 28., hétfő

Travel Month - Hoover Dam & Grand Canyon

Augusztus 25-én reggel 4.30-kor keltünk - komoly 2 órát sikerült is aludnunk - gyorsan összekaptuk magunkat, és már mentünk is a reptérre a bérelt autónkért. Ezúttal egy gyönyörű bordó színű Hyunday Elentra-t kaptunk, sikerült kicsit alkudnunk az árból, sőt még a GPS-t is ingyen megkaptuk, így nagy volt a boldogság korán reggel. :-)

Egy aprócska kis iránytévesztés okozta fölösleges körözés után megtaláltuk a helyes utat, és már száguldottunk is az első állomásunk, a Hoover-gát felé. 
Immár Arizona-ban
A sofőr, a két német és Elen, a kocsi :-D
Hoover-gát

Miután a Hoover-gátnál elkészültek a kötelező fotók, siettünk is tovább az úticélunk felé, a Grand Canyonhoz. Út közben megálltunk egy eléggé lerobbant helyen kávézni, majd egy Subway-nél reggelit és ebédet venni. Kissé baljós jel volt, hogy ahogy haladtunk a Canyon felé, egyre esősebb és ködösebb lett az idő, de mi nagyon bizakodóak voltunk, és reméltük, hogy ott már szép, napsütéses idő lesz. El kell árulnom, hogy sajnos nem így lett... Dél körül érkeztünk meg, és nem volt az a 'mindjárt kiugrok a bőrömből, mert láthatom a Grand Canyon-t' hangulat. Ahogy leparkoltam, és kiszálltunk a kocsiból, elkezdett szakadni az eső, és hatalmas köd volt. Azért mi tettünk egy kisebb túrát - miután beszereztünk az egyik ottani boltban esőkabátokat egy vagyonért -, és próbáltunk pár jó képet készíteni, de mondhatni lehetetlenség volt...






A legmenőbb szuvenír
A háttérben a világ legnagyobb felhője látható, mely még a Grand Canyon-t is képes eltakarni :-D
Csill vezet vissza Vegasba
Az úton vissza Vegasba megálltunk egy mekinél vacsit venni, illetve nekem kávét, hogy ne aludjak el vezetés közben, és a meki parkolójában egy szarvas csapat legelészett. Csak mert ez teljesen természetes dolog arrafelé. Mi azért lefotóztuk őket, nekünk élmény volt ez is. :-)


Szóval így telt a canyonos kalandunk. Este 11 körül értünk vissza Vegasba - nem annyira vidáman... Mert konkrétan a Grand Canyont nem láttuk, de legalább elmondhatjuk, hogy voltunk ott, sőt, még túráztunk is egy keveset. ÉS ami a legfontosabb, láttuk a világ leghatalmasabb felhőjét, hiszen akkora volt, hogy kompletten eltakarta az egész Grand Canyon-t. :-D

Na de viccen kívül, nekem személy szerint elég rosszul esett, hogy pont akkor volt ott rossz idő. Fáradt is voltam, nyűgös is, rengeteget vezettem aznap, és még csak az igazi "canyon-élmény" sem volt meg... Pedig mondhatjuk, hogy emiatt voltam a legizgatottabb az egész trip alatt, és akkor tessék... De próbálom ezt is pozitívan felfogni, tudom én nagyon jól, hogy visszatérek én még oda, és akkor majd remélhetőleg jó idő is lesz és sokkal szebb képeket fogok majd készíteni. :-)

Ez volt az utolsó napunk együtt Isabellel, másnap hajnalban ő és a német barátnője, Christine, repültek tovább Texasba, én pedig Colorado-ba. Hihetetlenül gyorsan eltelt az együtt töltött 2 hét, és mi magunk is meglepődtünk, hogy mennyire fantasztikusan jól kijöttünk egymással. Szuper 2 hetet töltöttünk együtt, nagyszerű élményekkel gazdagodtunk, és ami talán a legfontosabb: egy életre szóló barátsággal. :-)

A Colorado élményekkel legközelebb jövök. Addig is élvezzétek a gyönyörű őszi napsütéses időt. ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése