That was awesome *ökölpacsi*

Bebe már megint drogozott.
Na jó, nem is.
Ivott.
Ááá, csak viccelek.
Nem is.
De igen. :-D

Bocsánat a zavaros kezdésért. Nem, nem vagyok tudat hasadt, aki önmagával folytat párbeszédet, csak még mindig hatása alatt vagyok az eseményeknek. (Meg volt valamiféle egyezség is, amit meglátjuk a másik fél is betart-e). :-D

Szombaton délelőtt Sarával találkoztam, elmentünk a plázába, majd kávézni egyet. Közben jót beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Csak a szokásos. :-) Aztán dolgoznom kellett egy "kellemes" 4 órácskát, de nem akartam itthon ülni, így elvittem a gyereket a közeli hatalmas könyvesboltba, ahol összefutottunk egy magyar családdal. Először azt hittem, csak behallucinálom, amikor egy kislány azt kiabálta, hogy 'anya-anya', de aztán a mellettünk ülő nő magyarul beszélgetett a gyerekeivel. Kezdetben csak hallgattam, figyeltem őket. Nem nagyon tudtam eldönteni, hogy hozzájuk szóljak-e, de aztán mégis megtettem az első lépést, és váltottunk pár szót. Igazán semmi érdekes nem volt, megtudtam, hogy 6 éve élnek itt, Bethesdéban, és ennyi, elég is ez. :-)

Miután végeztem a munkával, már száguldottam is Bebéért, ugyanis szombat este volt, és... és... azt hiszem a programot már kitaláltátok. Tysons Corner, mozi, Mike. :-D

Bebe amikor bepattant a kocsimba, a kezembe nyomott egy csokit, amit az anyukája küldött nekem.

Ezúton is köszön szépen, nagyon örültem neki! :-)

A moziban ezúttal a Side Effects (trailer link) című filmet néztük meg, és bár nem számítottam rá, de nagyon jó film volt, nagyon tetszett. Kicsit olyan volt, mint az 1992-es Dermesztő Szenvedélyek című film, tele nem várt csavarokkal. Szóval akinek az a film tetszett, ez is fog. :-)
A szórakozás természetesen garantált volt, és nem csak Mike mosolya miatt. :-D Igazából még mindig képtelenek vagyunk rájönni miért, de valami oknál fogva mindig olyan szintű nevetgélésbe, majd vihogásba fogunk Bebével a Tysons Cornerben, mintha drogoztunk volna. De természetesen nem, nem kell megijedni, és még csak alkoholt sem fogyasztottunk egy cseppet sem. Szóval a túlzott jó kedv oka lehet az előzetesen elfogyasztott Panda Expresses kaja, Mike mosolya, a mozis kóla vagy pusztán csak a levegő a plázában, de mindig hihetetlen módon jól szórakozunk. Most is volt minden a terítéken, amik közül külön kiemelném a Best od Communism - Mint a mókus fenn a fán éneklését, és Jocit, a vikinget, vagyis egy sorozatelőzetest, amit a moziban láttunk, mert a főszereplő fiú nagyon hasonlított egy Joci nevű fiúra a múltamból. :-D Ja igen, a címben szereplő mondat is az egyik film előtti reklámból származik, és nagyon megtetszett. Mert 'we are awesome', vagyis lélegzetelállítóan döbbenetesen fantasztikusak vagyunk. Ez tény. :-D

Na de elég a halandzsázásból, írok kicsit a hétköznapokról is. Kedden (12-én) volt fél éve, hogy megérkeztem az Usába. Akkor írtam is egy bejegyzést, amit végül nem tettem közzé, mert ezen a tényen kívül, semmi nem történt azon a napon, így most is csak maradjunk az említés szintjén. :-)

Csütörtökön volt a Valentin-nap. Nagy hurrá. Ez az "ünnep" otthon is elég nyomasztó szokott lenni, hát még itt, amikor ekkora feneket kerítenek az egésznek:

 Azok (vagyis mi), akik utolsó utáni pillanatra hagyták a Valentin-napi kártyák beszerzését, pórul jártak

 
Szóval még szerda este lebeszéltem Bebével, hogy el kell mennünk Valentin-nap alkalmából az Aldiba olcsó csokit venni magunknak. A megbeszéltek szerint ez meg is történt - legalábbis az én részemről, majd mivel pont az utunkba esett egy Burger King, és aznap még semmit sem ettünk, gyorsan megálltunk egy-egy nagyon egészséges reggeli menüre. Mert megérdemeltük. :-D

Pénteken a "lehető legnagyobb örömömre" nem volt iskola a kisebbik gyerekemnek. Az nem derült ki, hogy miért, de hát Amerikában vagyunk, itt nem kell indok az iskola szünetre. A 10 órás munkaidőm mondhatni gyorsan elrepült, hála az olyan random autós utaknak, mint például apuka elfelejtette elvinni a gyereket oltásra, és hasonlók.
Ja igen, itt is beköszöntött a tavasz, immár hivatalosan is. Nézzétek csak:

 
Ezt a képet pénteken készítettem, amikor a gyerekkel kinn játszottunk. Kissé szeszélyes az időjárás egyébként, egyik nap 10-15 fok tavasz van, másik nap hull a hó.

A vasárnap kimaradt a beszámolóból, de nem is nagyon tudok mit írni róla. Délelőtt elment itthon az internet, és délutánig nem is jött vissza. Lefoglaltam magam azzal, hogy kiolvastam egy könyvet, majd mikor már nagyon unatkoztam, autóba pattantam, és elszáguldottam egy Starbucksba netezni kicsit, meg venni ezt-azt. Mire hazaértem, már volt is internet itthon, aminek örömére kisebb örömtáncot lejtettem és kifestettem a lábujjkörmeim. :-D Nem, nincs összefüggés a két dolog között, csak két tényt közöltem egy mondatban. :-D 

Ajjaj. Ezen a ponton olvastam vissza a bejegyzésem, és ugyanolyan kusza lett, ahogyan indult. :-D Hm, azt hiszem most kell elvonulnom zenét hallgatni és relaxálni. :-D A beszámolási kötelezettségemet teljesítettem, szép hetet kívánok mindenkinek! :-D