A szerda-csütörtök-péntek már szerencsére gyorsan eltelt, de azokon a napokon is nagyon sokat kellett dolgoznom, és - vagy éppen ezért - én sem voltam a legjobb formámban a héten.
Aztán szerencsésen elérkezett a hétvége, ami sajnos nagyon gyorsan el is telt, de nézzük sorjában az eseményeket.
Szombaton megint minden a szokásos volt, felvettem Bebét és mozizni mentünk Mike-kal. Haha, nem is. :-D Ezúttal tényleg nem. De csak mert Bebének dolgoznia kellett szombaton délutántól késő estig. De egy gyors Cosi ebéd velem még belefért az idejébe. Miután azt megejtettük, hazavittem Bebét, és elmentem a plázába nézelődni kicsit, mert ott mindig van látnivaló és kiváló időtöltési és pénzköltési lehetőséget biztosít. :D
A vasárnap már izgalmasabban telt, ugyanis a híres Kémmúzeumba mentünk, de ezúttal nem a múzeum részébe, hanem Operation Spy-ra. De az egész előtt elmentünk a szemben lévő Subway-be kajálni. Erről fényképes bizonyítékunk is van, hogy bizonyos anya-egységek megnyugodjanak: étkezünk rendesen, és nem mindig teljesen egészségtelen ételeket eszünk. :D
Kajálás után megvettük a jegyeinket az Operation Spy-ra, de mivel rengeteg időnk volt kezdésig, elmentünk az ajándék boltba, ahol legszívesebben ismét mindent felvásároltunk volna - de persze nem tettük, és elmentünk még kávézni is.
Igen, jól látjátok, Zombie kávé :-D
Aztán végre elkezdődött az Operation Spy. Régi blogolvasók tudhatják, hogy Bebe milyen szinten megszállottja az egésznek, a blogjában rengeteget áradozott már róla, ezért hatalmasak voltak az elvárásaim, és be kell vallanom, csalódtam. "Igazi" megbízatást kaptunk, amit sikeresen teljesítettünk is, de nem volt elég izgalom az egészben - legalábbis számomra, ezért voltam csalódott kissé.
Ja, egyébként tökéletes álcánk volt Bebével. Valójában ugyanaz, amit már korábban kitaláltunk, csak kicsit továbbszőttük a sztorit. Annyit elárulhatok, hogy az én nevem Kátya volt, a Bebéé pedig Olga. Szibériából, Oroszországból jöttünk, és fura kínai nyelven beszélünk egymással. Ja, és awesome-ok vagyunk. :-D
A következő képeket a múzeum ajándékboltjában készítettük, de csak hogy ti is lássátok mennyire beleéltük magunkat az álcánkba:
A múzeumozás után visszametróztunk Bethesdába, majd Bebének sürgős nadrág-vásárolhatnékja támadt, ezért feltétlenül el kellett mennünk a Tysons Cornerbe, Virginiába. :-D Körbejártunk pár boltot - nem vettünk semmit -, elnéztünk a mozi felé is - nem, Mike-ot nem láttuk, valószínűleg vasárnaponként nem dolgozik -, és végül a Windows boltban kötöttünk ki. Miért éppen ott? Hát persze, hogy egy nagyon cuki ott dolgozó pasi miatt. :-D De nem, nem kezdek el ömlengeni róla, hogy így Wills, meg úgy Wills, megtettük ezt ott, Bebével, elég is ez. Na meg hogy újabb okunk van abba a plázába járni. :-D
Plázázás után hazajöttünk, és már vetődtünk is tévé elé Oscar díjátadót nézni. Persze nem együtt, hanem a saját otthonunkban, és én csak vetődtem volna, ha be tudtam volna kapcsolni a tévét, és nem jön a lesújtó hír a host családomtól, hogy ugyan dolgozzak már kicsit az este. De nem kell izgulni, csak kb egy órát kellett dolgoznom (vagyis tévéznem a nappaliban), és a tévé bekapcsolási problémámat is sikerült megoldani. :-D
Így aztán majdnem sikerült végignéznem az Oscar gálát (az utolsó fél órát már nem bírtam, elmentem aludni), ami eléggé nagy élmény volt számomra. A díjak kiosztásával nem értek teljesen egyet, de ezen eleget püffögtünk Bebével akkor és ott, mert természetesen most is végigkommentáltuk az eseményeket, akárcsak a Super Bowl alkalmával. :-D
Hát ennyi lett volna a beszámolóm az előző hétről. Itt jelenleg hétfő késő este van, ami azt jelenti, hogy megint csak nem állt meg az idő vasárnap este és újabb hétköznapok kezdődtek. :-D Szép hetet kívánok mindenkinek! ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése