The End of November

Hm... Gondolom nem ártana valami jó kis bejegyzéssel előrukkolnom. Most láttam csak, hogy ebben a hónapban elég kevés bejegyzést írtam, de számomra is unalmas ezredjére is leírni, hogy hogyan telik egy-egy unalmas hétköznap, nemhogy akkor Nektek olvasni...

A helyzet az, hogy ezen a héten az égvilágon semmi érdekes nem történt. Emlékeztek még az előző boldogságtól túlcsorduló bejegyzésemre? Na a boldogságom sajnos addig is tartott. Nem a családdal vagy a gyerekekkel van a baj, hanem velem. Vagy az időjárással. Vagy a teleholdnak van rossz hatása rám. Vagy a karácsonyi zene, ami minden üzletben és rádióban szól, folyamatosan arra emlékeztetve, hogy én nem otthon ünneplek a családommal. Vagy egyszerűen csak besokaltam. Vagy ez mind együtt. Nem tudom. Ezen a héten kissé padlót fogtam. Az égvilágon semmihez nem volt kedvem, és az volt a legjobb, amikor egész nap rohangálnom kellett, mert akkor legalább nem volt időm arra, hogy magamban keseregjek. Félreértés ne essék, a családom továbbra is fantasztikus, sőt, az otthoni családom is különösen jó volt hozzám ezen a héten (egyébként is, de most különösen), hiszen kaptam csomagot tőlük, és egy rakás képeslapot is.

Szeretetcsomag a családomtól :-)

Valami mégsem klappolt... Nem honvágyról, vagy ilyesmiről van szó, mert továbbra is jól érzem itt magam, ez csak... olyan megmagyarázhatatlan. Hm... hagyjuk is a témát.

De mivel nem akarok negatív hangvételű bejegyzést, így bemásolok nektek egy-két beszélgetést Bebe barátosnémmal (remélem nem haragszol meg érte Drága! ;) )

November 25.
Bebe: Kevés fogyatékosabb sorozat van ennél a kiba... mickey egér clubhouse-nál. De legalább leköti őket egy darabig.
Csill: Juuuujjjj :-D, nagy kedvencem, mi is sokat nézzük. Komplett agyhalál :-D, de ezerszer jobb az arthurnál.
Bebe: Az arthurt szeretem. Legalább nem dumálnak ki belőle. Utálom a meséket, ahol kibeszélnek a gyerekeknek. Mindig is szerettem donald meg daisy kacsát, de eljutottam arra a szintre, hogy szívesen megenném őket vacsira.
Csill: Mickey mouse clubhouse... m.i.c.k.e.y. m.o.u.s.e. :-D Remélem nem ment még az agyadra. :-D
Bebe: Szerencsére már kikapcsoltuk :-D, most csak rohangálunk fel-alá :-D. Fél óra múlva kaja lesz már, elvileg. Ahhh ez a legawkwardabb (csak így szép magyarosan, annyit jelent, hogy a legkínosabb - a szerző :-D) dolog ever. Mivel családi parti van, mindenki csak a családi dolgokról beszél, és még gyerekre sem kell vigyázom, mert lekötik magukat. Csak kaját akarok. :-D
 Csill:  :-D :-D Ez a hét mondata! A legawkwardabb dolog ever. :-D Olyan szép magyaros. :-D

November 26.
Csill: Épp most olvasom a bejegyzésed (LINK). :-D
Bebe: Egy pillanatra elfelejtettem, hogy tegnap írtam bejegyzést. :-D
Csill: Uhh, hát ezen besírtam, mármint az üdvözlőlapon. Vajon más is értékeli ezeket a poénokat? :-D
Bebe: Nem hiszem, de szerintem nagyon viccesek vagyunk. :-D
Csill: Jaja, szerintem is :-D

Hát ez most ennyi lenne. Még a kedvem is jobb lett, ahogy visszaolvastam ezeket a beszélgetéseket. Thank you Bebe! :-)

Én most ezzel zárom a novembert. Kedves blogolvasók, "találkozunk" decemberben, a legeslegnagyobb kedvenc hónapomban! Előre tudom, hogy fantasztikus lesz. Hogy miért? Majd megtudjátok Ti is időben. :-)