Travel Month - San Diego

Tudom-tudom, ez a bejegyzés most kissé késik, és nem tudom azt ígérni, hogy a hátralévő pár darab időben meglesz. Sajnos egyre kevesebb időm és energiám van megírni még ezt a néhány bejegyzést. De igyekszem összeszedni magam, és szépen apránként befejezni a beszámolókat az utazós hónapomról és lezárni a blogot.

Térjünk vissza a nyárra, annak is egy csodálatosan szép augusztus 20-i napjára. A napra, amikor végre elhagytuk Los Angelest. (Remélem még emlékeztek, hogy az előző bejegyzésemben emlegettem, hogy nem éppen az a város lett a kedvencem Californiában...).

Szóval a délutáni órákban elhagytuk Los Angelest. A buszos utazást választottuk, mert az valami hihetetlen kedvező áron volt. Mondjuk akár gyanús is lehetett volna. De nem, mi örültünk az olcsó utunknak LA-ből San Diego-ba. A buszútról csak címszavakban vagyok képes beszélni: mexikóiak. mindenhol. spanyol nyelv. mindenhol. angol? sehol. Hogy ez miért kellemetlen? Hát csodás kis bömbölő mexikói folk zenét hallgatni egész úton, közben filmvetítés spanyolul (!!!!) úgy, hogy közben én és Isabell egy szót sem beszéltünk spanyolul... Hát annyira nem volt örömteli. :-D De lényegtelen, túléltük az utat (nagy nehezen) és valamikor az esti órákban megérkeztünk a csodás San Diego-ba.

San Diego-ban a szokásos hostel helyett a még annál is olcsóbb (sőt, ingyenes) couchsurfing-et választottuk. Nekem ez volt életem első couchsurfing-je, és ha van itt bárki, aki - akárcsak én korábban - el nem tudja képzelni milyen ez, hát megmutatom:

ingyen szállás rulezzz :-D

De legalább ingyen volt. És a strandtól 5 percre. Szóval mondhatjuk, hogy simán túl lehetett élni a kosz és a tömegnyomor ellenére is. És ráadásnak még a hostok is jófejek voltak. Első este el is mentünk velük tacco-t enni egy aranyos kis mexikói bárba. (Mert aznapra még nem volt elegendő a mexikóiakból :-D )

21-én reggel Seapor Village-be menünk, ahová találkánk volt megbeszélve Krisztával. Aki nem tudná, hogy ki az a Kriszta, egy elég erős irgum-burgum mellett (ugyanis neki is van egy nem túl szorgalmasan vezetett blogja) elárulom, hogy ő is au pair, a nevéből következtethetően pedig magyar. Szóval Kriszta megmutatta nekünk Seaport Villaget első körben.

Kriszta, Isabell, és egy rákos pólós lány :-D

Seaport Village utána a Balboa Parkba mentünk, ami szerintem (és most elnézést kérek a New York imádóktól) sokkal szebb, mint a Central Park. Amikor ezt Krisztának szóvá tettem, egy elég komoly yessss!!!! hagyta el a száját egy nagyon büszke vigyor kíséretében. Nem kicsit büszke az a lány a városkájára. :-D

Magyar ház a Balboa Parkban

Magyar lánykák Californiában

A park után Krisztának sajnos haza kellett mennie, mert dolgoznia kellett, így Isabell-el kettesben folytattuk a városnéző túránkat. Nagy nehezen kisilabizáltuk, hogy hogyan működik San Diego-ban a tömegközlekedés, elbuszoztunk a Coronado Hotelhez, és megáztattuk a kis tappancsainkat a Csendes-óceánban.

 És ha még ennyi turistáskodás nem lett volna elegendő egy napra, még késő délután La Jolla-ra is elmentünk, ahol egy csodás naplementét is volt szerencsénk látni.

La Jolla

Estére már csak annyi volt, hogy visszabuszoztunk a szállásunkra, és valamikor késő este lefeküdtünk aludni egy nagyot és kipihenni a nap fáradalmait.

Másnap reggel ismét Seaport Village-be mentünk Isabellel, mert nagyon megtetszett nekünk az a hely. Krisztával ismét találkoztunk, és együtt nézegettünk bugyutábbnál bugyutább szuveníreket - mert az olyan jó program :-D.

Az új kérőm :-D

Krisztával tehenész lánykásat játszottunk :-D

Krisztának ismét előbb el kellett mennie, így a híres csókolózós szobrot már Isabellel kettecskén néztük meg.

Elárulom, volt rajta bugyi :-D

 Ezután visszamentünk a szállásunkra, ruhát cseréltünk, és kimentünk a strandra heverészni kicsit a napon, és kipihenni a turistáskodás komoly fáradalmait. :-D
Közben Kriszta is csatlakozott hozzánk, együtt is napoztunk még egy kicsit, láttunk kicsit a naplementéből, és elindultunk kaját keresni.

Naplemente ismét

A választásunk a Five Guys-ra esett, mert én még sosem ettem ott, és mindenképp ki akartam próbálni mielőtt elhagyom az Államokat. Hát, elárulom, annyira nem nagy élmény. De a fagyi, amit utána ettünk, annál inkább. Isteni volt! És akkor még csak az sem érdekelt, hogy mekkora adag kalóriabomba. :-D

Este visszasétáltunk a szállásunkra, Krisztától búcsút vettünk, és Isabellel csomagolgattunk, mert készültünk a másnapra, ugyanis akkor indultunk Las Vegasba. 23-án reggel korán sikerült is felkelünk, összeszedtük magunkat, reggeliztünk egyet gyorsan, majd mentünk is a buszmegállónkba. Mert igen, ismét az olcsó buszos utazást választottuk. És ismét jól meg is bántuk. Még jobban, mint előző alkalommal. :-D De ezt majd legközelebb részletezem. Remélhetőleg hamarosan. ;-)